25. rész
Kecsöp és Mustár

Mindenki a nappaliban ült, mert David összehívta a csapatot.
- 4 nap egyfolytában koncertetek volt, és holnap lenne egy interjú... amit lemondtak... szóval, van 4 szabadnapunk.
Erre mindenki elkezdet ujjongani.
- És azt találtam ki, hogy megállunk egy helyen és ott letáborozunk... egy község, szóval nem fognak anyian zargatni titeket.- mondta.- A stábnak is kijár a pihenés és nektek is.
- És tök szabadok leszünk?- kérdezte Tom.
- Igen.- mondta és megállt a busz.- Megjöttünk!
- Szóval, nem nagyon fognak felismerni minket?- kérdeztem.
- Nem valószínü... az átlag életkor itt 67 év...
Erre mindenki felsóhajtott
- Na dobjátok gyorsan össze a cuccaitokat... a szállás... ti lesztek egy kisseb házban, a stáb meg egy hotelben...- mondta David.
- Királyság van ember.- kiált fel Tom és indul a cuccaiért.
Egy 10-15 perc aladt mindenki összeszedte a cuccait és adigra David is megszerezte a kulcsot a házhoz, amit Gustavnak adott oda.
- Hé én is tudnék rá vigyázni!- szól oda Tom, miközben ledobta a 2 böröndjét a buszról.
- Jah én meg a nagyanyád vagyok.- mondja nevetve.- Na mi megyünk tovább a stábbal, ha lehet, ne romboljátok le a házat.
- Nem igérek semmit.- szólok neki, majd intek egyet.
Berontottunk csomagostúl a házba. Kiderült csak két hálószoba van... egy két ágyas és egy három ágyas.
- A francba...- mondja Georg.
- Hé nyugi... majd felváltva alszunk a kanapén.- mondta Vici.
- Na azt már nem.- szólt közbe Gustav.- Ti mentek a két ágyas szobába... aztán mi meg eldöntjük ki kezdje.
- De... ez így...- kezdtem el.
- Nincs de, kezdem én.- szólalt meg Tom.
- Oké- mosolyodtam el.- Köszi.- és elidultam a csomagokkal a két ágyas szoba felé, majd le is cuccoltunk. Volt a 2 háloszoba, egy nappali, egy konyha étkezővel, egy fürdőszoba és egy WC. Egy kert is tartozott a házhoz, amiben egy kis medence is volt. A ház jó állapotban volt, még a hűtőben kaja is volt. Vicivel gyorsan kipakoltunk, majd Bill beordított, hogy húzzak má ki segíteni!
- Mit csináljak?- baktattam ki.
- Begurult az egyik gyürűm a szekrény alá és nem fér be a kezem.- nézet rám bociszemekkel.
- Oké-oké... kiszedem.- hasaltam le. Egy kis kotorászás után meg is találtam. Már áltam fel.- Tessék Bill, meg...
De nem tudtam befejezni, mert Bill helyet Tom állt a szekrénynek dölve.
- Örülni fog neki.- mosolyogott.
- Öhm...- zavarodtam meg.- Már megint mit terveztek?
- Bill semmit, csak arra gondoltam, beugorhatnánk egy pizzázóba, amit ide fele láttam.- mondta kicsit zavartan, de azért meg volt a lazaság. /ezt jól megmondtamXDD/
- Mi ketten?- kérdeztem. ~Hé... úgy határoztam, hogy sodródok az árral... akkor meg mit parázok?!~gondoltam.
- Mi ketten.
- Azaz randi?- kérdeztem huncut mosolyal, de közben paráztam... szarul is dönthetek.
- Akár az is lehet, vagy egy baráti pizzázás.- mondta tök aranyosan.
- Felöllem  OK.- mondtam és letettem Bill gyürűjét az asztalra.
- Gondoltam hogy... tesék?- értetlenkedet.
Én meg csak elmentem mellete az ajtóhoz.
- Na jösz vagy maradsz?- mosolyogtam rá, de közben a fejembe más járt. ~idióta... minke állsz le vele flörtölni... és randi? teljesen meg vagy buggyanva~
Elindult felém és kinyitotta elöttem az ajtót. Én ezen meglepődtem, de akkor is... már ha a közelembe van gyorsabban dobog a szívem és ilyenkor, nem nagyon tudok gondolkodni... mondjuk máskor semXD
Ő is kilépett utánam és elindultunk megkeresni a pizzázót. De tényleg... jól mondta David... itt mindenki idős... mindenki!
- Tom... csak nekem tűnik úgy, hogy mindenki minket bámul?- kérdeztem végül.
- Ja... biztos csak... szóval ritkán látnak fiatalokat.
Ezen elkellet kezdenem röhögni. Nem tudom miért... de Tom is csatlakozott... hát igen... értelemXD
Egy 15 perc bolyongás után, meg is találtuk a pizzériát.
- Eszünk együtt egy nagy Hawaiiit?- kérdeztem.
Nekem ok... megyek megrendelem.- mondta és már el is indult. Én addig leültem egy boxba... és megláttam a falu legfiatalabb lakóit... kb 40 évesek lehettek.
Egy 10 perc múlva megérkezett a sütőből a pizzánk és el is kezdtük enni. Szó nélkül ettük egymás után a szeleteket.
- Vmi van az arcodon.- mondta Tom.
- Hol?- kérdeztem és közben elkezdtem a szalvétával törölgetni az arcom.
Erre Tom fogta magát és az ujjaival letörölte.
- Itt!
( most nyomjátok be ezt a számot... nagyon király lesz ahoz ami ezután jönXD http://www.youtube.com/watch?v=h8wcYrqIzhg )
Nah én gondoltam egyet és nyomtam az ujjamra egy kis kecsöpot és végig húztam Tom arcán.
- Már neked is van vmi az arcodon!- nyújtottam ki a nyelvem.
Kikapta a kezemből a kecsöpösflakont és telinyomta a kezét vele és az arcomba törölte.
- Héééé.- kiabáltam és felkaptam a mustáros falkont és abból nyomtam a kezemre és beletöröltem a rasztáiba.
Erre simán felpattant az ülésre és a kecsöpös flakonból kinyomott egy csomót... a hajamra. Erre már én is felpattantam és egy nagy mustár foltot csináltam  a polójára. Ezek után nem volt megállás... Rohantunk az étteremben össze-vissza. Egy lövést csak úgy sikerült kikerülnöm, hogy az asztal alá bújtam.
- Itt úgysem érsz el!!!- kiabáltam.
- Fogadunk?- és megjelent a kecsöpös feje az asztal alatt és kaptam a pofámba egy jó nagy adag "művért".
- Hé ti haszontalan kölykök! Takarodjatok innene.- jött felén kiabálva egy nénike seprüvel a kezébe.
Erre mint a rossz kölykök, azonnal felpattantunk és a nénire is nyomtunk egy-egy adagot, majd futottunk ki... de a nénike rohamt utánnunk seprűvel a kezében.
Az utcán kerezbe-kasul rohangáltunk, minima 3szor majdnem elütött minket az autó, de miközben menekültünk röhögve löttük egymásra a foltokat. A nénike meg csak jött utánunk és kiabált.
- Áljatok meg ti ördögfajzatok! Mit képzeltek magatokról???- lengedte a seprűt, de mi csak rohantunk. Ha ezt megússzuk, elverem Tomot, vigyorogtam magamban, peddig én kezdtem.
Nagy káoszt csináltunk és már  futott utánnunk 2 autós, a nénike és az egyik vendég aki az étterembe volt. Egy idő után befaroltunk egy kicsi utcába és a falnak vetettük a hátunkat.
- Hol vannak? Hova tüntek? Úgy elverem őket, hogy két hétig nem fognak tudni ülni.- hallotunk egy kiabálást.
Odafordultam Tomhoz és kinyomtam a maradék mustárt, majd hozzá tettem.
- Szted leráztuk őket???
- Nagyon-nagyon remélem!- ő is kinyomta rám az utolsó adagot. Ott áltunk a kis utcában a falnakdölve, kecsöpösen és mustárosan, de közben majdnem elröhögtük magunkat, amit nem szabad mert akkor ránktalálnak.
Egy 5 perc után sétálva elindultunk az ideiglenes házunk felé. Ahogy beértünk, a többiek elkezdtek rajtunk röhögni, de mi ezt nem hagytuk szónélkül, ami rajtonk volt kecsöp és mustár rájuk kentük, beléjük dörgöltük. Erre elkezdtek ordítozni! Georg felkapot a vállára.
- Hé tegyél le!- rugkapáltam.
A többiek megfogtán Tomot ésd mindkettőnket kivittek a kertbe és beledobtak a medencébe.
- Ááááá...


(Kérek szépen mindenkit, aki olvassa a történetem, írjon véleményt [itt]... föleg hogy mi NEM jó a történetben... köszi előre is.)