34. rész

- Jézusom! - sóhajtottam.

- Most meg mi bajod? Ne tudom, mit akarsz! Sztem mek fürdeni. - Tom, és be akart menni a fürdőbe, de én visszarántottam, és megcsókoltam, majd elengedtem. Ő meglepődött, de ment fürdeni. Mire kijött, én már csak fehérneműbe, meg egy átlátszó köntösbe voltam.

- Hűha! Mi ez a cucc édesem? - kérdezte kaján vigyorral.

- Ez egy olyan cucc, amit le kell, vegyél rólam drágám! - mosolyogtam kirívóan. Tom meglepődött, de azt hitte, nem gondolom komolyan, ezért bebújt mellém. Elkezdte a Tvt nézni.

- Még mindig nem esett le mi? - kérdeztem lemondóan.

- Nem! - Tom. Erre én megint,,oda” tettem a kezem.

- Mit csinálsz? - lepődött meg.

- Semmiiiiiitttt! - vágtam angyali képet.

- Te le akarsz feküdni velem? - akkorára nyílt a szeme h azt hittem kiesik.

- Végre! - mondtam, és lesmároltam. Egy darabig, még nem csókolt vissza, de aztán fölfogta, és heves smárolásba kezdtünk. Rajta is csak boxer volt. A nyakát kezdtem izgatni.

- Nem gondoltam volna, hogy ilyen, hogy is mondjam vad vagy. - nyögte ki végül, mikor a mellkasát, és a hasát puszilgattam.

- Még vadabb is tudok lenni! - vigyorogtam rá.

- Mutasd mennyire! - vigyorgott kajánul.

- Nah jóó! - mondtam, és benyúltam a boxerjébe. Kib*szottul meglepődött. Elkezdtem neki simogatni a férfiasságát.

- Te ßaßa! Ez olyan mintha hokiznék! - sóhajtozta Tom (JÉZUSOM! EZT ÉN ÍRTAM? KIJÖTTEM A GYAKORLATBÓL! :S:S) Én csak mosolyogtam rajta, és egyre gyorsabban csináltam neki. Mikor elég gyorsan lélegzett, megcsókoltam. Ezzel a csókkal ő el is vesztette a fejét. Gyorsan fölülre került, és levette azt a köntöst vagy mit, majd puszilgatni kezdett. Nagyon jól esett régóta vágytam rá. Mikor már csak bugyi volt rajtam, és Tom épp a melleimet puszilgatta, nyílt az ajtó, majd csukódott. Nem tudtam ki, vagy kik voltak, de hogy őszinte legyek, nem is érdekelt.

Akkor csak Tom érdekelt...

****

Olyan 3óra múlva, kimerültem feküdtünk egymás mellett. Tom hanyatt feküdt, én pedig a mellkasára hajtottam a fejem. Mikor fölnéztem, Tom száján, még mindig az a kis félmosolyvolt, ami akkor telepedett ki az ajkaira, mikor leszállt rólam. Én is mosolyogtam.

- Szóval ez volt az első? - törte meg a csendet Tom.

- Mi? - kaptam oda rögtön a fejem.

- Hát az első volt nem? Azért húztad eddig nem? Vagy tévedek? - simogatta a hátam.

- Nem szeretek erről beszélni. - adtam a tömör választ.

- Talán tudnom kéne valamit? - emelte föl a fejem.

- Hagyjuk kérlek. - fordultam el, de ő nem tágított. Hátulról átölelt, és a fülembe suttogott.

- Naaaah! Cica! Mond el nekem! - kérlelt.

- Rendben, de ezt senkinek! Csak a csajok tudják. És ha mégis elmondod bárkinek, saját kezűleg heréllek ki! Értve vagyok? - kérdeztem, és fölültem.

- Rendben! Nem mondom el senkinek! - ígérte Tom.

- Jó. Hát...szóval...Amikor 12éves múltam, volt egy pasim, és vele, szal vele voltam először, a 13. szülinapomon. De utána kisétált a házból, és az életemből is. Azóta nem nagyon bízom a pasikban. De te más vagy! Benned bízom! És sajnálom, hogy eddig húztam. - néztem rá könnyes szemmel.

- Jajj ßaßa! Nem tudtam! Bocsánat! - ölelt magához.

- Semmi baj Tom. Nem tudtad! Nem haragszom. Csak ne hozd föl. - öleltem vissza.

- Ígérem.

****

Lent napoztunk Tommal a parton, mikor árnyékok vettek körül minket. A fél szemünket fölnyitottuk, és egy csapat vigyorgó bandataggal találtuk szembe magunkat.

- Hi! MI kéne? - Tom, és visszacsukta a szemét.

- Elálljátok a napot! - és én is visszacsuktam a szemem.

- Jó volt este mi? - tért rögtön a tárgyra Georg, és Dóri.

- Nem tudom miről beszéltek. - mondta Tom.

- Ha te nem is, Gábor és David tudják. - Bill.

- Mi van? - ültünk föl.

- Gábor, és David tegnap este jöttek vissza hozzánk, és mindenkihez beköszöntek. Ők mondták, hogy olyat láttak, amit lehet, hogy nem kellett volna. - Bory.

- Akkor ők nyitották ki, és csukták be az ajtót? Faxa! - Én, és megint hátradőltem. Ekkor a fejünk fölött megjelent Gábor és David.

- Nagy tanács a hallban. MOST! - mondták, és bementek. Mi eleinte csak néztünk, majd fölkeltünk, és bementünk a hallba.

****

Miután David, és Gábor bejelentette, hogy a gépünk holnap után indul, mi letörten vonultunk a szobánkba. A 4emo sírt, mi meg szomorkodtunk. (4emo=Bory;Mó;Den;Bill)

Georg kontra Dóri:

- Jajj Georg! Én nem akarok elmenni innen! Én veled akarok maradni! - sírta Dóri. (nah nem csak az EMOk sírtak)

- Nyugi ßaßa! Majd találkozunk, amikor csak lehet! - Georg. Estig, csak TVztek, mert má nem volt kedvük semmit csinálni. Este pedig szomorúan aludtak el.

Kitty Ft. Gustav

- Jajj Gus’! Annyira nem akarok hazamenni! - Kitty, és bedőlt az ágyba.

- Én se! de sztem ne szomorkodjunk! Még van 2napunk. Azt használjuk ki! - Gustav.

- Igazad van! - ők értelmesen gondolkodtak, és elmentek még moziba, meg ilyen helyekre.

Mó&Den:

Ők is sírtak, de csak mert nem akartak még hazamenni. Ők mázlisok voltak. Együtt lehettek otthon is. Volt köztük kemény 3utca (utka! Ugye Bory? A turista nénik! xD) Mivel az Emok általában pesszimisták (ezért még meghalok! Érzem! xDxD), Mó és Den letörtek, arra a 2napra.

Bory vs. Bill

- Bill! Én nem akarok hazamenni! - sírta Bory.

- Én se kicsim! - könnyezett Bill is.

- Ha elmegyünk, nagyon fogsz hiányozni! Bill! Én nem bírom nélküled! - ölelte meg Bory.

- Én se kicsim! De majd talunk amikor csak lehet, és minden nap hívni foglak. Meg majd csinálunk msnent is! Csak ne sírj már ennyire! - Bill, de közben ő is sírt.

ÉN+TOM:

Elnyúltam az ágyon, Tom meg mellém feküdt.

Fél óra fekvés után Tomhoz bújtam, aki erre összerándult.

- Mi van Szivem! Megijedtél? - kérdeztem mosolyogva.

- Egy kicsit! - Tom, és átölelt.

- Tudom, hogy ronda vagyok, de este nem zavart ha hozzád értem. - nevettem fel.

- Hülye! - nyomott a fejemre egy párnát. - Nem vagy ronda, és most se zavar!

- Levennéd a fejemről a párnát? - szólaltam meg a párna alól.

- Ja persze ßaßa! Boccs! - Tom, azzal visszagyűrte a párnát a feje alá.

- Ezért most ki kell engesztelj! - mondtam neki.

- Nah jóó! - Tom, azzal négykézláb fölém állt.

- Mire készülsz szívem csücske? - nevettem.

- Miért csak a csücske? Ki a közepe? - kérdezte lebiggyesztett ajkakkal.

- Ezt így szokás mondani, és így b*szott szexuális vagy! - kaptam el a tarkóját.

- Ja! Akkor ok! - Tom, azzal az ajkaival közeledni kezdett az enyémek felé, majd finoman hozzá érintette az enyémhez. Néhány apró puszit nyomott rá, majd a nyelvét is a számba dugta. (szép megfogalmazás! Nobeldíjat kapok! xD) Gyorsan mozgatta a nyelvét, majd elhúzta a fejét.

- Kiengesztelődtél? - kérdezte.

- Hááát, még nem teljesen! - én, azzal letepertem. Kis félmosolyra húzódott a szájára.

- Mire készülsz picim? - kérdezte.

- Semmire! - mondtam, és finoman megcsókoltam.

- drágám! Olyan kár hogy más csak 2napunk van! Msned van? - kérdezte meg.

- Persze! - mosolyogtam.

- Király! És camod? - kérdezte.

- Az ish! - nevettem el magam.

- Zsír! Akkor majd fölveszlek! Csak add meg a címed! És majd camozunk! - kacsintott.

- Én mégis minek akarsz camozni? - bújtam mellé.

- Hogy láthassalak! - mosolygott.

- Drága! Nem akarlak letörni, de sajna nem non fog sikerülni, ugyanis nem sokat lesztek ti se otthon, meg mi se! - húztam a szám. Tom tényleg letört.

- De azé telefonálni tudunk majd? - reménykedett.

- Ja! Este 11után! - már könnyes lett a szemem.

- Picim! Csak ne sírj! Kérlek! - ölelt magához.

- de Tom! Én veled akarok maradni! - és ennél a mondatnál, egy kövér könnycsepp gördült ki a szememből.

- Én is kincsem, de ez ellen nem tehetünk semmit! Inkább használjuk ki ezt a két napot! - mondta.

- Ok! De te mondtad! - mosolyodtam el, és csókolgatni kezdtem a nyakát.

- Hát, így is lehet értelmezni. - mosolygott. Én csak csókolgattam tovább, majd leszedtem róla a fölsőt, és így tovább. Amikor már meztelenül voltunk, Tom a fiókjába nyúlt, és hát tette a dolgát. Mikor elmentünk, épp voltam fölül. Fáradtam dőltem le Tom mellé.

- Jó van ám ßaßa! Hát, kihasználjuk az időt! - lihegett.

- Nekem mondod? Menjünk, fürödjünk le, aztán nézzük, meg h megvannak e a többiek! - csókoltam meg.

- Együtt fürödjünk! - nézett kutya szemekkel.

- Ok! - mosolyogtam. Bementünk zuhanyozni, utána átmentünk a többiekhez. Móéknál nem volt senki, Boryéknál se, és Georgék szobájába tanyázott mindenki kivéve Gustavékat.

- Nah mi van? Komor nap van? - Tom.

- És Kittyék? - én.

- Kittyék elmentek, mi meg döglünk! - Mó.

- Miért? - kérdeztük.

- TI MEG VAGYTOK HUZATVA! - Bill.

- AZ HÁT! - Bory is csatlakozott.

- 2NAP! - Den.

- MINDÖSSZE 2NAP! - Mó.

- ÉS IRÁNY... - Georg.

- Haza! - fejezte be Dóri.

- Sztem ki kéne használni ezt a 2napot szerelmesek! - vont vállat Tom.

- Ja! És nem velünk üvöltözni! Tommal lelépünk sétálni! Majd csak késő este jövünk! Sziasztok! - én, és kimentünk.

- Igazuk van! - sóhajtott Bill.

- Nehéz elfogadni, de igaz! - söpört ki egy tincset Mó, a szeméből.

- Akkor mit is keresünk még mindig itt? - Den. Erre mindenki eltűnt. Dóri meg Georg Moziba mentek, Mó és Den vacsizni, Bory, és Bill meg vízparti sétára indultak.

*Nálunk:*

- Tom! Menjünk Pizzázni! - húztam.

- Jól van na! - röhögött. Vettünk egy pizzát. Mikor megettük, Tom rángatott engem fagyizni.

- Jól van nah! - mentem végül utána. Kértünk 3-3gombócot. Tom ügyesen fagyizott, és az orra is olyan lett. Én csak röhögtem.

- Ne röhögj! Inkább szedd le! - mondta. Én adtam egy puszit az orrára. Szal ökörködtünk.

Mindenki olyan éjfél, fél egy fele ért haza. Rögtön irány az ágy. Boryék mikor megjöttek, hát igen... az ágyba mentek...csak nem ruhába...

Másnap reggelinél:

- Fáradt vagyok! - Dóri.

- Én is! - Georg.

- Ha aludhattun k volna akk mi nem lennénk fáradtak! - Kitty.

- De VALAKIK nem hagytak! - sandított Gustav Dóriék felé.

- Mi se sokat aludtunk... - Tom.

- Ja! Boryék hangoskodtak! Mi meg kihasználtuk! De az is lefárasztott! - húztam le a KVm. A többiek elmosolyodtak.

- Szal má d.gtatok! - jegyezte meg Georg, mire én majdnem megfulladtam.

- Ja! - felelte Tom lazán, és ő is kiitta a KVját. Boryék is letámolyogtak.

- KáVét! - Bill.

- Kaját! - Bory.

- Nesztek! - löktök eléjük.

- Kössz! - nyögték. Aznap mindenki hulla fáradt volt. De s.zexre volt elég erőnk.

Boryéknál így nézett ki az aznapi program:

1. Kaja

2. Romantikázás

3. Petting

4. első menet

5. közös tusolás

6. Irány a kád, azaz második menet

7. újabb romantika

8. Ebéd

9. ,,testmozgás” (a s.zex sok kalóriát éget! xD)

10. Alvás

11. Romantika

12. ismét petting

13. megint s.zex

14. alvás

15. fürdés

16. Kaja

17. újabb menet

18. éjszakai alvás

Ezé kapni fogok xDxD Jó kis program nem?

Kötsög leszek, és ezé is kapni fogok, de Tommal a miénket, kicsit máshogy írom le.

Szal nálunk:

Kaja után fölvonszoltuk magunkat.

- Fáradt vagyok! - dőlt le Tom. Mellédőltem, és a nyakába szuszogtam. Elnevette magát.

- Mi van? - kérdeztem.

- Csikizel! - röhögött.

- Ja! Jó! Akkor abbahagyom! - mondtam.

- Ne-ne-neee! Olyan jó! - mondta furcsa hangon.

- El ne élvezz itt nekem! - nevettem föl.

- Jó van nah! - vágta be a durcit.

- Ne duzzogj már! - öleltem át.

- de duzzogok, mert piszkálsz! - mondta, és elfordította a fejét.

- Naaa! Egyetlenem! - bújtam a nyakába.

- Nem! - azzal fölállt, és kiment a teraszra cigizni.

,, Most meg mi baja van?” gondolkodtam, és utána mentem.

- Tom! Mi baj van? - kérdeztem. Most nem öleltem meg.

- Semmi! - mondta, és rám se nézett.

- Mond már meg mi bajod van! - kértem. Nem felelt csak elfordította a fejét.

- Édesem! Nem tudom mivel bántottalak meg, de sajnálom! - mondtam és megöleltem. Ő viszont kitépte magát a karjaimból, és háttal állt nekem.

- Tom ne csináld ezt! Holnap megyünk! - könyörögtem.

- Épp ez a baj! Hogy már csak egy nap! Nem akarom, hogy elmenjünk! Itt akarok maradni! Veled! - eldobta a cigit, és rámnézett. Vmi csillogott a szemébe. Talán egy könnycsepp, vagy csak a fény? Nem tudom.

- Jajj Tom! Ne törj már le! Inkább használjuk ki! Naaa! - kértem, és átfogtam a nyakát.

- Nah jóóóó! - vigyorgott, és fölkapott.

- Jézusom Tom! Hogy a pitsába bírsz el? - nevettem.

- Tiszta könnyű vagy! - nevetett ő is.

- Inkább te vagy tök erős! - mondtam. Fölültetett az erkélykorlátra.

- Ugye nem itt akarod? - kérdeztem meglepettem.

- De! Miért? - kérdezte, és le akarta venni a fölsőm

- Tom! Itt bárki megláthat! - intettem le.

- Érdekel? - vont vállat.

- Ha bemegyünk, megmutatom a legrövidebb hálóingemet! - mosolyogtam. Erre megcsillant a szeme.

- Hát jó, de úgyis leveszem! - mondta, és leemelt a korlátról. Betáncikáltunk. Kihalásztam a bőröndömből, egy pitsáig érő, barack színű, spagetti pántos, enyhén átlátszó hálóinget, de úgy, hogy Tom ne lássa. Bementem a fürdőbe és fölvettem. Azt, hogy mi a fészkes fenét keresett nálam ilyen, azt ne kérdezzétek, me anyámra fogom! xD Nah fölvettem, és sexyn kisétáltam.

- B*zd már meg! Miért kínzol? - kérdezte Tom, fél óra kergetőzés után. Ugyanis mikor kiléptem, rögtön futni kezdett felén, és meg elfutottam.

- Nem kínozlak! - tiltakoztam.

- De igen! - Tom.

- De nem! - mondtam.

- Akkor gyere már ide! - hisztizett.

- Jól van nah! - odamentem, és megcsókoltam.

- nah! És most... - Tom, és ledöntött a kanapéra.  Nem érdekelte egyiküket se, hogy nem az ágyon vagyunk.

Tom egy erős lökéssel vitt el minket a csúcsra, majd lihegve a mellkasomra hajtotta a fejét. Mindketten k*ssba voltunk egy darabig, amjd Tom törte meg a csendet.

- Holnap reggel csomagolnunk kell! - sóhajtotta.

- Bizony! Kíváncsi vagyok hol lesznek a melltartóim! - nevettem fel.

- Ágyallatt keresd szerintem! Én is ott taltam meg az egyik cipőm! - nevetett. Megcsókoltam.

- nem vagyok nehéz? - kérdezte, mikor rájött, hogy még mindig rajtam fexik.

- Nem! - mondtam őszintén.

Aznap már semmit nem csináltunk. Másnap reggel mindenki tök letörten csomagolt, és indultunk a reptérre.

*Reptéren*

- Nem akarok elmenni! - zokogott Bory Bill vállán. Bill arcára, és fekete csíkot rajzoltak a könnycseppek. Mó, és Den hamar elköszönt mindenkitől, és inkább hagytak minket búcsúzni.

- Nem akarlak elhagyni! - Dóri is zokogva borult Georg vállára.

- Nyugi picim! Majd hívlak esténként! - Georg.

- Mondtam, hogy tabu a telefons.zex! - Gábor. Erre mind elmosolyodtunk egy picit. Egyedül Kitty és Gustav mosolygott végig. Ők úgy voltak vele, hogy hűek maradnak, és gyakran beszélnek.

- Vigyázz magadra! - Tom és megölet.

- De te is! - mondtam és megcsókoltam. Nagy nehezen elváltunk, és fölszálltunk a gépre. Hazáig levert volt a hangulat.

Otthon...