18. rész
” Nem akarom tovább folytatni. Részemről ennyi volt.”
Totál kibuktam. Ki se akartam jönni a szobámból, ritkán jártam össze a barátnőimmel. Ha nem láttak folyton csak sírtam. Azóta nem volt olyan komoly dolog egyetlen sráccal sem.
-Ne sírj!- próbált vigasztalni.
- Miért nem tudom őt elfelejteni?- kérdeztem
- Mert túlságosan is szeretted. –Rami – Most itt van Georg. Őt szereted! Álmaid pasija! Felejtsd el Adamet és foglalkozz Georggal!
- Megpróbálom elfelejteni, de nehéz lesz. –mondtam és könnyes szemmel ránéztem.
- Georg mellett nem lesz nehéz- mondta és kacsintott egyet ;)
- Amúgy bocs, hogy csak úgy elrángattalak.
- Semmi baj. Neked mindent!- mosolygott
- Köszi!
Eközben Bill végig hallotta a beszélgetésünket. Az ajtó mögött fülelt. Mire hallotta, hogy már jobb a kedvünk elviharzott a másik szobába, Georghoz. Kopogott:
-Ki az?- Georg
- Bill vagyok, engedj be.
És kattant a zár.
-Mit csináltatok?- kérdezte
- Tök jól elvoltunk, már majdnem megtettük, de amikor megkérdeztem, hogy akarja-e elkezdett sírni és kiviharzott a szobából. –mesélte szomorúan a történteket Georg.
- Ramihoz ment. Bezárkóztak a fürdőbe. Hallottam miről beszéltek. - Bill
- Mondd el!- Georg
- Tudod Sziminek régen volt egy barátja, akivel egy idő után le is feküdtek. A srác napokig, sőt! Hetekig nem hívta, egy idő után pedig küldött neki egy SMS-t, hogy nem akarja tovább folytatni, részéről ennyi volt a kapcsolatuk.
- Bassza meg! –csak ennyit tudott mondani Georg.
- Azóta szegénynek nem volt több ilyen komoly kapcsolata.- Bill
- Akkora hülye vagyok!- Georg
- Nyugi! Ezt nem tudhattad! –Bill
- Igaz, de…akkor is szarul esik a dolog! –Georg
- Meg kéne beszélnetek a dolgokat. –Bill
- Átmegyünk hozzátok? Ott vannak, nem?- Georg
- Persze- Bill, felálltak és átmentek a szobájukba.
*Eközben nálunk:*
- Beszélj vele erről!- Rami
- Tök hülyének fog nézni. –mondtam
- Dehogyis! Georg nem olyan! Megérti az ilyeneket. –Rami
- De akkor is félek, hogy elküld a fenébe.
- Ne beszélj ilyen hülyeségeket, ha tudod, hogy nem igaz! –Rami
- De…
- Nincs de! –Rami – Beszélnetek kell!
- Jó…de akkor is…- kezdtem bele.
- Nincs akkor is! Szimi! Ha még egyszer ezt mondod megverlek! –Rami
- Attól félek én! - J
- Vére mosolyogsz! J -Rami
- Hát ha egyszer hülyeségeket mondd az ember, azon mosolyogni szokás!:)
- Milyen hülyeségeket? –Rami. Most ránéztem olyan *gondolkozz észlény=)* -es arccal.
- Jaaa! – csapott a homlokára- Hééé! De ez nem is hülyeség!
- Ne mondj olyat ami nem igaz!=)- vágtam vissza…FOLYT. KÖV.!!!
|