18. rész
Szépen teltek a napok, pontosabban1hét. Bill és Tom marha sokat Egoztak. Már kezdett marha idegesítő lenni. Ha összekaptunk, akkor jött az: ,,Engem csak isteníteni lehet!; Meg nem haragudhatsz egy ilyen jó pasira!” szöveg.
Ez is egy ilyen nap volt. Boryval épp Billékkel veszekedtünk, azon hogy megint kezdték az Egozást.
- Bill! Kapjábe! Ne legyél már ennyire egoista! Má kész vagyok tőled! - kiabált Bory a szobánkban.
- Azért vagy ki, mert én tökéletes vagyok! - mondta Bill.
- Csak hülye vagy! - kiabált még mindig Bory.
- Nem! Nem vagyok hülye! Csak szép, helyes, okos... - és folytatta volna.
- Meg szerény mi? - kiabáltam mostmár én is.
- Ahogy mondod! - helyeselt Bill és mostmár Tom is.
- B*sszátok meg! Ti tiszta őrültek vagytok! - Én
- Most soroljuk föl még egyszer h mienek vagyunk? - kérdezte Tom.
- Csak próbáld meg! - vágta rá Bory.
- Most akkor leülünk és szépen elmondjátok, hogy mi bajotok van! Ok? - kérdezte Bill.
- Ok! - mondtuk egyszerre. Boryval leültünk az ágyra.
- Nah csajok? Mi bajotok a világ két legjobb pasijával? - kérdezték egyszerre.
- Hát pont ez! - kiabáltunk megint.
- De mi? Az hogy mi vagyunk a legjobb pasik a világon? - kérdezte Tom mosolyogva.
- 1. NEM TE HÜLYE! 2. Az te nagyon nem normális, hogy el vagytok szállva magatoktól! Úgy elszálltatok, hogy ha nem lenne rajtatok ruha, már rég földkörüli pályára álltatok volna! - kiabáltunk.
- Olyan kis viccesek! - mosolygott Tom.
- Hidd el Tom! Bárcsak vicc lenne! - mondta halkan. Ekkor leesett nekik, hogy komolyan gondoltuk. Nagy szemekkel néztek.
- Nézzétek! Tudjuk hogy most kiakadtatok, de ez az igazság! - Bory (az a baj hogy tényleg igaz! Szó szerint a fejükbe szállt a siker! Amit nem szabadott volna! De remélem, azért nem fordulnak el tőlük túl sokan! :’(:’()
- Figyeljetek! Már nem adtok annyi interjút, nem játszotok olyan sokat Németországban... - Én.
- És nincs annyi lelkesedésetek, mint eddig! Meg a szeretet a rajongóitok iránt! Az is egyre kevesebb! Jó-jó tudom, hogy jó meg minden, de azért szálljatok vissza a földre! - mondtuk, és kimentünk a szobából! Tomék még néztek egy darabig, majd felpattantak, és utánunk rohantak.
- Boryyy! Kataaa! - kiabáltak utánunk.
- Mi van? - kérdeztük.
- Ne szivassatok már! Nem vagyunk beképzeltek! - kiabálták.
- De azok vagytok! Nagy beképzelt f*szok ! Elkényeztetett kis hülyék! - kiabáltunk idegesen.
- Jajj ne! - suttogta Tom.
- Pedig azt mondtuk nem leszünk ilyenek! - suttogott Bill. is.
- Bill! Elb*sztuk! Igazuk van! - fordult Tom testvére felé.
- Sokáig tartott! - mondta Bory. Bill erre átölelte.
- Nem akartuk! Csak olyan... - Bill megbánva.
- Értem édesem! Ha változtatsz rajta, akkor semmi baj nem lex! - mondta Bory és megcsókolta.
- Nah! Te se haragudj! - kérte Tom.
- Jó van nah! De akkor ne egozz ennyit! - kértem.
- Megígérem! - mondta és megölelt. Én nyomtam egy puszit a nyakára. Éreztem, hogy átfutott rajta a borzongás.
- Mi van Tom! Találtam egy pontot? - nevettem.
- Igen! - nevetett vissza.
- Nem akartam! Bocs! - mondtam és megint magamhoz öleltem.
- Van egy ötletem! Hívjuk a többieket is, és üvegezzünk! - vigyorgott Bory.
- Benne vok! - mondtuk mind3an 1szerre. Hívtuk a többieket és bementünk Gustav és Kitty szobájába, mert abba volt a legnagyobb rend, és ott lehetett csak leülni a földre. Dóri és Georg szobája megközelíthetetlen volt, ha csak nem akartunk hasra esni, néhány zokniba! xDxD Mó és Den szobájába, csak Mónak hála volt kupi, ugyanis mindent szétdobált. Billék szobájában, nagyon nagy volt a fürdő, és mégnagyobb volt benne a káosz, amit Bill okozott. Borynak a ruha kiválasztásával volt gondja, ugyanis olyankor mindent szétdobált! Mivel én se vagyok rendszerető, meg Tom se bizonyult annak, ezért hozzánk bejönni se lehetett. xDxDxD Nah így maradt Gustavék szobája... | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
