12. rész
Másnap halkan felkeltem és leosontam a konyhába. Érdekes módon Gustav még nem volt fenn, ezért gondoltam meglepem egy kávéval. Aztán ebből az lett, hogy a fiúknak kávét, Raminak és Kaminak cappuchinot, Cintynek és magamnak pedig kakaót csináltam. Hát igen, unatkoztam egyedül. :S Leültem az asztalra és éppen jött Gustav.
-Jó reggelt! Azt hittem megint egyedül leszek. - mondta- Melyik bögre az enyém?
- Neked is! Ott a szélén az a sárga.
- Köszi. Mindenkinek csináltál?
- Igen, unatkoztam egy kicsit.
- Ja. Általában te mindig ilyen korán kelsz?- Gustav
- Nem, dehogy. De nem is vagyok se korán kelő, se hétalvó. 9-nél tovább nem bírok aludni, de ha bulizok, akkor előfordul, hogy ˝ 10-ig vagy kicsivel tovább alszok.
- Értem. A lányok mikor kelnek fel kb. vagy meddig szoktak aludni?- Gustav
- Hát, Kami és én max 9-ig, Rami olyan 10-ig és kb. Cinty is, de ő tovább is tud.
- Akkor nemsokára a többiek is megérkeznek. Mármint a lányok, mert a srácok 10-11 előtt se jönnek ki, ha délbe munka van.
- Aha. –mondtam és ekkor lejött Kami, mögötte meg Rami tántorgott le. Szegény tök kómásan nézett ki. J Valószínűleg pár perce kelhetett fel.
- Jó reggelt!- mondta Kami
- Jó reggelt! mondtam nekik. Ramitól semmi reakció. Mintha meg se hallotta volna.
- Jó reggelt!- nyögte ki álmosan egy idő után.
- Gyorsan kapcsolsz. –mondtam. Ásított egyet és már megint egy idő után mondott valamit:
- Miii…? –bökte ki egy ásítás közben. Oda vittem neki a capucchinoját és belekortyolt. Most már nem látszott olyan álmosnak.
- Mit csinálunk ma? – kérdezte Kami.
- Nem tudom, majd megbeszéljük, ha a többiek is le szándékoznak jönni. –mondta Gustav.
- Hát akkor délutánig uncsizhatunk. –Rami. Már kezd ébredezni J. És ekkor letántorgott 2 kómás emberke. Bill és Georg voltak csodák- csodájára. Mind a négyen meglepődtünk. Szépen lemásztak a lépcsőn, majdnem összeestek és valahogy megtalálták a székeket és leültek. Nyomtam egy puszit Georg arcára (ugyan ezt tette Rami Billel is) és elmentem a kávéjukért. Odaadtam nekik és belekortyoltak. Egyből nem aludtak el. Úgy látszik a kávé tényleg élénkít. J
- Jó reggelt…- nyögték végre ki és adtak egy puszit.
- Mit csinálunk ma? – kérdezte Georg.
- Nem tudjuk. – válaszolt Kami.
- Az jó. –mondta Bill.
- Tomék?- Gustav.
- Tényleg! Hol vannak?- esett le nekem is. Itt sincsenek! Na vajon mit csinálhatnak…- kezdtem el vigyorogni magamba.
- Alszanak biztos. Vagy…- kezdte el Georg.
- Alszanak. –vágta rá Rami. – Amikor elmentem a szobájuk előtt csend volt, úgyhogy még csicsiznek.
- Mit csinálnak? –értetlenkedett Bill.
- Csicsiznek. –Rami
- Most többet tudok -.-” –Bill
- Alszanak. - Rami
-Ja…- Bill
- És ti hogyhogy nem alvadtok?- kérdezte meg Gustav.
- Én arra ébredtem, hogy nincs mellettem senki. –Georg.
- Én is. –gondolkodott el Bill egy pillanatra, de gyorsan vissza kapcsolt.
- Felkeltsük őket?- vigyorgott Georg.
- Ne, had aludjanak. –mondtam
- Na ne már! – Bill is.
- Szerintem keltsük fel őket! –vigyorgott most már Rami is.
- Tényleg…- mostmár Kami és Gusti is.
- Istenem…- sóhajtottam egyet és már itt se voltak. Pár perc múlva idegesen jött le Tom és Cinty… FOLYT. KÖV.!!!
|