8. rész
A próba

Beültünk a kocsiba és Tom elkezdett nyavajogni.
-Ez nem ééér! Az én autóm és én ülök a csomagtartóban- mondja durcisan.
-Hé! Kihúztátok, és te lettél az, ne durcizz , kül én mindig itt ülök és nekem megfelel.- mondtam mosolyogva.- És szerintem így tök jó. Leszedtük azt a fedő izét és így látunk mindent hátulról.
-De akkor sem igazságos.- folytatja tovább.
-Tooom. Fejezd már be!- szól rá George.
-Nem, nem fejezem be!!!- durcizik tovább.
Sóhaj.
-Mit kérsz azért, hogy abba hagyd?- kérdeztem, tudtam ezzel mindig ellehet érni nála valamit.
-Egy puszit tőled.- vigyorodott el.
-Fordulj fel.- mondtam neki.
Erre elkezdte folytatni.
-Ez hihetetlen! A saját kocsimban, amiért megdolgozta, ide vok ültetve, mint egy kutya.- és nyomta tovább az ilyen szövegeket vagy 5 percig.
-Lana!!!
-A rohadt életbe!
-Egy pusziba nem halsz bele.
-Neeem!
-Ad már neki oda!
Elkezdett mindegyik ordítani.
-Jól van na.- sóhajtottam egyett.
-De most már 2 az ára.- mondja Tom.
-Te…uh én kigyilkollak egyszer.- kiabáltam.
-Hát ezt nem hiszem el. A sok por között…- kezdte megint Tom, de félbeszakítottam.
-Jól van, jól van, megkapod, csak fejezd be.
-De 2-t.- mondja követelőzően.
-Meglesz. –majd oda hajoltam az arcához és mind két oldalra adtam neki egy-egy puszit.- Megfelel?
-Hát…- kezdi, de ránézek gyilkoló szemekkel.- …Megteszi.
-Bill! Én egyszer megölöm a tesód!- mondtam vigyorogva.- Még mindig nem értem miért mondjátok ezt XDD. Még a vak is látja,hogy nem vagytok ikrek.
-Hát az tuti, hogy nem!- vigyorog Gustav.- Fiúk dobjátok hátra a személyiteket Lanának.
Mind 2 elkezdett kotorászni a zsebeiben, majd az ölemben landolt 2 darab személyi.
A vezetév név, a születési hely idő, lakhely megegyezett.
-Ez most tényleg komoly?- kérdeztem nevetve.
-Aha- vigyorodott el az ikerpár én meg visszaszolgáltattam a személyiket.
Először előre másztam Billhez és átkaroltam a vállát majd adtam neki egy puszit az arcára. Majd visszamásztam a helyemre és Tomot is átkaroltam majd attam egy puszit.
-Hé mi is ikrek vagyunk- mondta Gustav és George.
Erre elnevettem magam és nekik is adtam egy-egy puszit.
Egy idő után megérkeztünk a zenebolthoz.
Naon sokáig próbáltunk majd mikor végeztünk Alex bácsi ismertetett velünk pár dolgot.
-Holnap után fellépés.- kezdte el.- A számot már nagyjából tudjátok, de azért van mit gyakorolni. Holnap nem lesz próba, inkább pihenjetek és készüljetek a karácsonyra. Jah és itt van 3 jegy nektek és a családotoknak. Az egyik nektek kell, mivel csak így juttok be.
-És hogyan megyünk?- kérdeztem.
-Akár találkozhatunk itt, és együtt elsétálhatnánk odáig… nincs messze.
-Oké… Hozzak karácsonyi kiegészítőket? –kérdeztem, de tök feleslegesen, mert senki sem figyelt, mert mindeni a jegyekért indult.